Mátyás király budai egyeteme, 1480 k.: A Vitéz János esztergomi érs. (1465-72) halála után hanyatlásnak indult →pozsonyi egyetem helyett Mátyás kir. 1480 k. (1465: kelt pápai fölhatalmazással) Budán kívánt új egy-et alapítani. A budai Duna-parton kezdte meg épületének emelését. Heltai Gáspár krónikája szerint úgy tervezték, hogy „... az épületnek két piaca legyen; a felső, Bécs felé igen hosszú, a másik fele annyi. A felső piacon 3 oldala 7 emelet boltos kamrából álljon, melynek ablakai egyrészt Buda felé, másrészt a Duna felé legyenek. Ezen kamrák előtt az udvarban a fal mellett körös-körül egymás fölött 5 folyósót akart építtetni, melyek széles grádicsok által lettek volna egymással összekapcsolva, és oly szélesek lettek volna, hogy a diákok mind belefértek volna, és ott hallgathatták volna az előadásokat.” Petrus Niger Clypeus Thomistarum (Velence, 1481) c. művének ajánlásából megtudható, hogy Mátyás Budán universale gymnasiumot létesített, melyben nemcsak bölcs-et, hanem hittud-t és szentírástant is elő akart adatni. Első ig-ja a Würzburgból meghívott Petrus →Niger OP. A tanárok a kir-tól fizetést, a hallg-k szállást és teljes ellátást kaptak. Az egy. épülete nem készült el, az intézmény a →budai Szent Miklósról nevezett domonkos kolostorban működött.- Tanárai: Pancratius Rorbeck (†1513. VII. 1.); →Ilkuszi Márton udvari csillagjós és budai plnos, 1487: „artium et sacrae theologiae professor”-nak címeztette magát; Győry Paulinus OP tartfőn.; Kassai Miklós OP, II. (Jagelló) Ulászló (ur. 1490-1516) udvari szónoka; a kolozsvári Csoda Miklós (→Mirabilibus Nicolaus); 1512: Tobriacher Ulrik, Budán isk. ig.; 1523 k. (1521?) a ném. Johannes Lang (1503-67), II. Lajos kir. (ur. 1516-26) udvari énekmestere és tanítója; Vitus Vinshemins (a gör. nyelv tanára); Simon Grynaeus (1521-24: a bölcs. tanára, 1524: már Heidelbergában tanárkodott). - Ábel Jenő szerint ~ a kir. halálát aligha élte túl, ami azután megmaradt, a domonkosok magánisk-ja volt. 88

Ábel 1881:37. - KL IV:539.